Nem járt még nálam olyan tesztautó, ahol nem azon versengett a 9 és 10 éves fiam, hogy épp ki üljön elől és az előző út nem volt-e túl rövid ahhoz, hogy most a másik következzen. Ezen a héten viszont egyik sem akart elől ülni, egyszer sem! A Hyundai Ioniq 9-ben, a gyártó legnagyobb elektromos SUV-jában fel se merült bennük, hogy érdemesebb lenne ott utazni. Hogy miért?
Mert láthatóan a dél-koreai gyártó telibe talált azzal, hogyan építsen kényelmes, sőt luxus utasteret a hátsó üléseken. Persze már hallom, amit mormoltok: Luxus Hyundai, na ne vicceljünk. De vajon mitől lesz luxus egy autó? Attól, hogy milyen márkanév van ráírva, esetleg attól, hogy mekkora szám szerepel az árcéduláján, vagy attól, amit kínál a bent ülőknek? Én az utóbbira szavazok. Ráadásul számos olyan luxusautónak nevezett német prémium autót tudnék mutatni, aminek a belsőtere közel nincs ehhez „luxusban”, de prémiumságban sem.
Ezen a téren viszont az Ioniq 9 parádézik. A rendkívül tágas utastérben, az elektromosan állítható, dönthető, lábtartós, kartámlás, bézs-szürke hűtött-fűtött bőrülések olyan kényelmet kínálnak a második sor utasainak, amilyet autóban nem igen tapasztalhat meg az átlagos földi halandó. Természetesen egyes felső kategóriás Mercedesek, BMW-k, Rolls Royce-ok tudnak ennél többet is nyújtani (többszörös áron), ám ebben az árkategóriában európai ellenfél nem igen akad.
Volt olyan napom az autó tesztje során, amikor a srácokat reggel az iskolánál kirakva, az autó belterét videóztam munka előtt, majd annyira kényelmesen elhelyezkedtem benne, hogy végül elhatároztam, aznap délelőtt innen fogok dolgozni inkább. Megálltam a házunk előtt, az autót átkapcsoltam „pihenő módra” – ilyenkor minden rendszer a 110kWh kapacitású nagy akkuról megy – a laptopomat bedugtam az egyik hátsó 100W-os USB-C csatlakozóba és home office helyett car office volt aznap. Kint hó és -5 fok, bent 22, a jobb hátsó ülésem hátra döntve, lábtartó felemelve, az üvegtetőn néha felpillantottam, hogy vajon milyen csapadék koporog épp halkan az autó tetején, miközben lágyan énekelt Diana Krall a 14 hangszórós Bose hifin, én pedig teljes kényelemben prezentációt készítettem egy másnapi előadásomhoz laptoppal az ölemben.
Ebben az autóban én is határozottan élveztem hátul ülni, mert bár elől is óriási tér van, hátul különösen tágas az autó. Nem csak a lábtér óriási, de a fejtér is igen magas, amit tovább növel a világos plüss-szerű anyaggal borított tetőkárpit és a monumentális panorámatető. Az ülések ugyanannyira komfortosak, mint elől, csak itt még több a tér és vezetés közben egyébként sem ildomos a sofőr ülésben hátra dőlve relaxálni. Valószínűleg inkább „sofőrös autónak” építette a Hyundai, ami ebben az árkategóriában izgalmas eshetőség.
A 100W-os USB csatlakozókat azért emeltem ki, mert ez különösen soknak számít. Egy gyors telefontöltő 30W-os, a Lenovo laptopom töltője 65W-os, így a 100W érezhető, hogy szinte bármilyen USB-re csatlakozó eszközt dinamikusan tud tölteni. És ebből van 6db, tehát minden utasra jut egy.
Igen, ez az autó 6 személyes. Létezik az Ioniq 9-esből 7 személyes változat is, ám én – hacsak nem arra van szükség feltétlen – biztosan ezt a verziót venném. Itt kapunk kényelmes, elektromos üléseket a középső sorban és brutális komfortot. Létezik a 6 személyes változat hátra forgatható, kézzel állítható ülésekkel is, de annak én nem látom értelmét és a körbe forgatás lehetőségével – ami inkább csak egy kellemes geg – elveszítjük a lábtartókat is a 2. üléssorban.
Az autó menetkomfortja kiváló, bár kissé feszesnek érződik a futómű a rosszabb minőségű utakon. Azonban autópályán, főutakon nincs vele probléma. Ráadásul a jó zajszigetelésnek köszönhetően kiváló utazóautóként szolgál.
Persze ezen a ponton merül fel, hogy vajon milyen hatótávot és fogyasztást tud ez a közel 2,8 tonnás 5 méter és 6 cm-es óriási SUV. Ezt egy családi kirándulás alkalmával teszteltem. A Mátrába utaztunk vele épp azon a hétvégén, amikor a nagy havazás is volt januárban. Kecskemétről felmentünk Mátraházára, majd 2 nappal később onnan le Bajára, végül vissza Kecskemétre. A Mátraháza – Baja közel 300km-es utat szinte végig autópályán és autóúton tettük meg, 130 / 110 km/h-s tempóval. Télen, ebben a -3 / – 10 fokos időjárásban kb. ennyi az autó hatótávja ilyen tempó és utazás mellett. A teljes mátrai körünk 619 km volt, mely alatt az autó átlagfogyasztása 34,4 kWh / 100 km volt. Viszont a tapasztalatok szerint jellemzően 15-20%-kal többet fogyasztanak a Hyundai / Kia elektromos autói is télen, így meg merem kockáztatni, hogy nyáron, jó időben legalább 350, de talán még 400km-t is el tudna menni az Ioniq 9 hasonló tempóval. Ha pedig nem autópályázunk, akkor még többet.
Az autó 110 kWh bruttó (106 kWh nettó) kapacitású akkumulátorát kb. 24 perc alatt tudjuk 10%-ról 80%-ra feltölteni. Ezt követően pedig jöhet egy újabb 250-300 km-es etap.
Kifejezetten érdekes tapasztalat volt a Mátrában a havas időben az Ioniq 9-essel mozogni. Amikor a Kékestetőre mentünk szánkózni a gyerekekkel, a régi sípálya végén parkolva vártuk őket leérkezni – sok egyéb autóval együtt – a hófedte placcon. Volt ott egy BMW iX3, ami sehova nem tudott mozdulni, több körben ki kellett tolnunk. Egy X5-ös nehézkesen mozgott és egy Volvo XC60 sem volt túl meggyőző. Ami viszont parádésan mozgott, az egy Audi Q5-ös volt, egy Tesla Model Y és az Ioniq 9-es. Direkt belementem vele a mélyebb, kicsit összetúrt hóba is, egy emelkedős részre is feltolattam kicsit, de nem volt problémája, magabiztosan kijött mindenhonnan. Remek hangolást kapott az autó összkerék-hajtása, ami a szokványos eco-normal-sport módokon kívül kapott Snow (azaz hó), Sand (azaz homok) és Mud (azaz sár) programot is. Ezekben más-más gázgörbét, eltérően működő kipörgésgátló és menetstabilizáló rendszereket kapunk, melyek jól érezhetően változtatják az autó viselkedését bizonytalanabb útviszonyok között.
Szinte pontosan 2 évvel ezelőtt járt nálam a Kia EV9, ami ennek az autónak a testvérmodellje a Kia zászlaja alatt. Én akkor szerettem bele ebbe a kategóriába. Az EV9-es Kia sok tekintetben megegyezik a Hyundai Ioniq 9-essel (közös alapokra épülnek) és vagy egy tucatnyi tulajdonságban, ha nem is egyezik meg, de nagyon közel áll hozzá. Azonban a most tesztelt Ioniq 9-es frissebb a Kia-nál bő 1 évvel. A Hyundai csoport piacra dobta a Kia EV9-est, majd az arról érkező visszajelzéseket felhasználta és egy tovább csiszolt, finomhangolt változatként adta ki az Ioniq 9-est.
Nincsenek szignifikáns eltérések a két modell között, inkább finomhangolások történtek és hangulatában, stílusában tér el jelentősebben a két autó egymástól. Míg a Kia kissé sportosabb belsőteret és sötétebb színvilágot kapott – fekete tetőkárpittal – addig a Hyundai világosabb, elegánsabb, prémiumabb hatású utasteret kínál. Utóbbi esetében a tetőkárpit mindig világosszínű, és bár az ülések lehetnek feketék is, a világos kétszínű üléskárpit igazán prémium hatást kölcsönöz az autónak. A belsőtérben a Hyundainál több átgondolt, finom megoldást és praktikus kiegészítőt találunk. A középső üléssor viszont egyformán konfigurálható mindkét modell esetén.
Menet közben a Hyundai 10kWh-val nagyobb akkumulátorral csábít (110 kWh vs 99,8 kWh), a zajszigetelése pedig javult, némiképp csendesebb az Ioniq 9-es. Ezzel szemben a Kia EV9 futóműve komfortosabb csillapítást, hajósabb ringást kínál. Ez azért meglepő, mert stílusában a Kia a sportosabb, ám a futómű itt lett kényelmesebb.
Külső megjelenésben a Kia EV9 sokkal szögletesebb, ott szinte teljesen vízszintes mind a „motorháztető”, mind az autó tetővonala, míg az Ioniq 9 kicsit kecsesebb – ha mondhatok ilyet egy majd 2,8 tonnás, 5 méter feletti monstrumra. Talán inkább az áramvonalasabb jelző az ideális, ugyanis az autó orra kicsit gömbölydedebb, a szélvédő szöge kicsit laposabb és a tető is kapott egy ívet, ami hátrafelé lejt. Persze ettől még hajszál híján 1,8 méter magas az autó, így nem az aerodinamika az erénye.
Hogy melyik a jobb, abban az egyéni ízlés fog dönteni, műszakilag az Ioniq 9 a nagyobb akkumulátorával és az erősebb hajtásával (428 lóerő vs. 384 lóerő) lehet csábítóbb. Árban hasonló mindkét autó, kb. 35 millió Ft-ba kerülnek listaáron.
Talán itt érdemes megemlíteni egy további konkurenst, a Volvo EX90-est, ami szintén nem régen járt nálam. A Volvo belsőtere minimalista, visszafogottabb, talán kevésbé prémium hatású, ugyanakkor mind a Bowers & Wilkins HIFI-je, mind a légrugós futóműve, mind az alacsony zajszintje felülmúlta az Ioniq 9-est. De ne feledjük azt sem, hogy a Volvo ára 10 millió Ft-tal magasabb csúcsfelszereltségben. Az utastér komfortja, kényeleme és kényeztetése terén viszont nálam az Ioniq 9-es nyert.
A Hyundai Ioniq 9-cel egy olyan elektromos luxus SUV érkezett a piacra, amiben örömmel tölt időt az ember, amivel élmény utazni és pihenten érkezhetünk meg egy hosszabb útról is. Jó hatótávot kínál, átgondolt a belsőtere és kiváló minőségben épült meg.
Az ára magas 35 millió Ft-ért, ám ha a konkurenseit nézzük, nem számít extrém drágának. Én pedig bátran ajánlanám, hogy ezt is nézze meg az, aki egy BMW X7-es, BMW iX, vagy épp Mercedes EQS rendelésén gondolkozik.
Varga Márk