Ha egy szóval kellene jellemezni, akkor az oximoron lenne az. Az egymásnak ellentmondó fogalmak / érzések megtestesítője a Mazda6e. Ambivalens érzések kavalkádja nem volt még ennyire erős bennem autó kapcsán, mint most. Ez az autó egyszerre nyűgöz le és bosszant fel nagyon. Na de ne szaladjunk ennyire előre.
A Mazda relatív kicsi gyártó (ca. 1,2 – 1,3 millió autó / év) és sokszor beszéltek róla szakértők az elmúlt 5-10 évben, hogy ekkora mérettel, saját fejlesztésekkel nem fog tudni sokáig életben maradni a piacon, hisz nála jóval nagyobbak is belebuktak a túl kicsi méretük miatti hatékonytalanságba. Ám japán „szamurájok” nem adják könnyen magukat és újra és újra meglepik a piacot – például azzal, hogy 2022-ben, amikor már mindenki temette a hagyományos belsőégésű motorokat, a fennmaradókat pedig mindenki a downsizing felé tolta, ők bemutattak egy új, saját fejlesztésű 6 hengeres 3,3 literes turbódízel motort a CX60-asban. Talán a sikerük kulcsa, hogy mindig kicsit másként gondolkoznak, mint a piac és így gyakran a különc Mazda megtalálja a különc vevőket, akik olyan technológiát keresnek, amit máshol már (vagy még) nem kapni.
Ez a különutas gondolkozás jellemezte az elektromobilitás terén is a céget. Sokáig egyáltalán nem hittek az elektrifikációban, majd azt mondták, hogy az csak városba való, azon kívül hatótávnövelő motor kell rá, amiből megszületett a Mazda MX30-as egy pici akkus EV.
Végül, amikor már elkerülhetetlennek tűnt egy tisztességes elektromos autó bemutatása, kooperációban a Changan-Mazdával (ami egy kínai közös vállalat) létrehozták az új Mazda6e-t. Ez az autó a Changan saját kínai platformjára épül, aminek a köntösét és a futóművét a Mazda alkotta meg, de a Changan-Mazda gyártja Kínában.
Nos ez az autó érkezett meg 2025. őszén Magyarországra, hogy átvegye a nagysikerű – 12 éven keresztül gyártott – Mazda6 harmadik generációjának helyét. A Mazda6 az elérhetőbb ára ellenére volt egyszerre elegáns szedán prémium belsőtérrel, sportos és agilis karakterrel.
A Mazda6e „öltözéke” ízig-vérig Mazda lett. Én azt gondolom, hogy az eddigi legszebb Mazda. Sőt: az elmúlt 2 évben nálam járt kb. 50 tesztautó közül ennek adnám a legszebb és legprémiumabb belsőtér díját.
A belsőteret a japán „ma” szemlélet jegyében tervezték, ami különös hangsúlyt fektet a tárgyak közötti üres térre, amely a test és az elme számára egyaránt kiegyensúlyozott, békés atmoszférát teremt. Ez pragmatikusan annyit tesz, hogy kapunk egy annyira leegyszerűsített belsőteret, mint egy Tesla Model 3-asban – funkcionális szemszögből – nincs ugyanis egy darab gomb sem sehol a beltérben, csak a kormánykeréken. Ugyanakkor a funkcionalista minimalizmus, csodálatos szín és anyaghasználattal egészül ki, amitől messze felé emelkedik a versenytársainak. A Takumi Plus felszereltség tan nappa bőr és alakantara borítású belsőtere egyszerűen parádés. De nem csak az ülések felülete kapta meg a tan alcantara bevonatot, hanem az ajtók és a műszerfal egy része is. A cérnával varrott bőr – alcantara kombinációjától meglepően prémium lett az utastér. Azonnal fennakad az ember szemöldöke, amikor belenéz, majd beülve elkezdi a felületeket tapogatni, simogatni és értetlenkedni. Volt barátom, aki mindjárt egy S osztályos Mercedeshez hasonlította. A tan barna és fekete gyönyörű harmóniát képez a teljes utastérben, mely mindenhol végig fut. A fém felületek pedig – ahol hozzányúlunk – ott nem kamu műanyagból készültek, mint általában az autóiparban, hanem igazi fémből. Ilyen a kilincs, az ablakemelő gombok is, de a könyöklő alatt rejtőző tároló krómozott nyitógombja is. Akár az üléseit, akár a műszerfalát, vagy az ajtókat nézzük kiváló! Nem tudnék ma ennél szebb belsőteret mondani, különösen nem 20 millió Ft alatt! Ugyanis igen, ez 20 millió Ft alatt megáll ilyen kinézettel. Egyszerűen nem tudok belekötni sem vizuálisan, sem minőségében. Ez parádés belsőtér, bravó Mazda! Ugyanakkor funkcionalitásában már nem ennyire vidám a kép, ám erről kicsit később.
A belsőtérbe ugrottunk azonnal, átlépve a külsőt, pedig az is megérdemel néhány szót. Ránézésre – különösen elölről – felismerhető, hogy egy Mazda 6-ossal van dolgunk. Kellemes, lapos, sport szedán formát kapott, jellegzetes Mazdás lámpákkal és hűtőmaszkkal. A Mazda is alkalmazta az egyre népszerűbb trükköt a fényszóróknál: amit elsőre a fényszórónak gondolunk, azok csak a nappali – design – LED fények. Míg a valódi fényszórók jó 20 cm-rel lentebb a lökhárítóban vannak elrejtve. Ha oldalról nézünk az autóra, akkor is egy filigrán, kecses formát látunk, talán egyedül hátul nem 10 pontos az autó, de a kerek (félkör) hátsólámpák hozzák a Mazda ismertetőjegyeket.
Kellemes kis geg, hogy nyitható hátsószárnyat kapott a Mazda6e, aminek ugyanakkor nem látom az értelmét. Külön gombot lehet a kormányon allokálni rá, amivel pl. lámpánál fel-le nyitogathatjuk a szárnyat szórakoztatva (vagy épp meglepve) a többi autózót körülöttünk. De ezen kívül más értelmét nem láttam. Ugyanis menet közben még autópályán sem emelkedik ki automatikusan, de 90 felett már írja is, hogy nem nyithatom ki kézzel ilyen tempónál. Fura.
Épp a fentiek miatt fáj nagyon az, ami akkor történik, ha használni kezdi az ember. Bár fordulni csodálatosan fordul, egészen direkt a kormányázása, ügyesen szlalomozik és a fűtőműve is kellemesen csillapít.
Na de itt véget is értek az erények. Ugyanis – talán a túl direkt kormányzás miatt, talán másért – de egyszerűen nem tud egyenesen menni az autó. 80-90-nel főúton, 130-cal autópályán, de még 50-nel városban is folyamatosan dolgozni kell a kormánnyal. Picit jobbra, picit balra, picit jobbra, picit balra. Nyílegyenes úton – legyen az például az M7-es 3 sávja – nem csak egyszerűen fogom a kormányt és tartom, hanem folyamatosan dolgozok vele, mint Gregory Peck a filmjeiben az 50-es, 60-as években. Megvan az ugye, hogy régen, úgy vezettek a filmekben autót a belső jelenetek alatt, hogy folyamatosan rángatták jobbra-balra a kormányt. Na, ha nem is ekkora amplitúdóval, de ez történik itt is.
Ha bekapcsolod a sávtartást, akkor az néha segít, ám nem kellemes partner. Brutál keményen tartja a kormányt és fixen ott megy, ahol ő akar. Ha Te a sáv másik részén mennél, akkor erővel kell arrébb kormányoznod (mintha egy mély nyomvályúból kellene kijönnöd), de amint elengeded ugyanoda visszamegy a sávban. De kikapcsolt tempomattal, ha véletlen index nélkül váltasz épp sávot, akkor is bántóan erősen belerángat.
Ami talán még ennél is jobban zavart az az menetirány előválasztó kar (avagy a váltó) viselkedése volt. 4x jártam úgy az autóval, hogy megálltam, nyomtam egy P gombot, kiszálltam és gurult tovább az autó – előre vagy épp hátra, amerre előtte haladtam. Egyszerűen piszok lassan veszi be a P-t és ha korábban kiszállsz – hisz megnyomtad, miért ne szállnál ki – akkor megy tovább az autó. Mondhatnád, hogy persze, miért nem állítottam le: hehe, nincs start-stop gomb! Úgy áll le az autó, hogy P-be rakod és elsétálsz tőle. De több alkalommal jártam úgy is vele, hogy meg akartam fordulni Y-ban és amikor feltoltam a váltókart R-be és gázt adtam, előre indult el az autó nem hátra! Ezt nem egyszer megcsinálta! És ez borzasztóan veszélyes, hisz pl. egy Y fordulásnál az ember gyakran kicentizi a helyet maga előtt. Képzeljük csak el a szituációt egy szűk parkolóban ki-be parkolás során. Vidámnak tűnik, ugye?
A fedélzeti rendszerén a fordításokat majd rendbe rakják, még korai az autó itthon – bár jókat mosolyogtam az olyanokon, mint a „látómezeje elmozdult” figyelmeztetés, ami arra utal, hogy nem figyeled eléggé az utat. 😊 Ám ami ennél sokkal jobban zavart, hogy a kijelző rendszeresen nem érzékelte az érintések egy részét. Ez akkor volt igazán zavaró, ha menet közben akartam valamit beírni a navigációba és miután félszemmel leírtam, hogy Székesfehérvár, kiderült, hogy „Széesfhérár” lett belőle. Megnyomtam, éreztem, de nem vette be a betűket. Majd menet közben töröld vissza és kezd elölről, hátha most sikerül.
Mindez azért is probléma, mert ezen a kijelzőn kell mindent állítani – de tényleg mindent. Az ablaktörlőt is itt kapcsoljuk, vagy épp a fényszórókat, ha az automata beállítás nem jó épp, vagy nem reagált időben. Persze a megfelelő menübe belépve. A fűtést, hűtést, rádiót, mindent a kijelzőről kell állítanunk, hangerő szabályzó pedig csak a kormányon van gomb formájában. Láthatóan próbálták a Tesla menürendszerét és felépítését lemásolni és ez nem sikerült túl jól.
Többször volt olyan is, hogy 22-23 fokon enyhén fűtött az autó, mert hideg volt kint, majd kisütött a nap pár percre és elkezdett hideget fújni, pedig kint még mindig 14-15 fok volt, de a szenzor a szélvédő alatt napot kapott. Ez tipikus kínai betegség, van ilyen máshol is.
Ami az autó hajtásláncát illeti, ott is vegyesek az érzéseim. Az autó egy hátsókerék-hajtású 258 lóerős hajtásláncot kapott, amit valamiért úgy hangoltak, mint ahogy egy ügyetlenebb 1,3 – 1,5-ös turbó benzines autó viselkedik: lepadlózom álló helyzetben, vagy gurulva, majd kis gondolkodás után óvatosan elindul. Nem lő ki, mint egy átlagos elektromos autó, nincs meg az a direkt, közvetlen gázreakciója, amit kifejezetten szeretünk az EV-kben. De hát a Mazda6 nem egy tipikus sportszedán volt mindig? Most pedig a lámpánál sem lehet vele „kilőni”. Fura ez.
Az akkumulátorok terén is érdekes a kép. Ugyanis kétféle akkupakkot kapott: egy 68,8 kWh-sat és egy 80kWh-sat. Előbbi maximum 165 kW-tal tölthető és kb. 24 perc alatt feltölt 10%-ról 80%-ra, ami rendben van, míg az utóbbi maximum 90 kW-tal tölthető és 47 perc alatt tölt fel 10-ről 80%-ra! Így kérdés nem fér hozzá, hogy nem szabad a nagyobb akkus változatot megvenni, csak a kicsit.
Ami viszont meglepő, hogy a kis akkus változat mennyire hatékony lett. Egyik nap elmentem az autóval Kecskemétről autópályán Budapestre, majd onnan Székesfehérvárra, ahonnan vissza Budapest, majd Kecskemét volt az út. Ez egy 339 km-es túra volt, többségében autópályán (M5, M7), vagy autóúton (M0), bár igaz, hogy az M7-es Pest felé elég hosszan fel van túrva. Az autó 17,8 kWh / 100 km-es átlagos fogyasztást mutatott a nap végén, és 7% maradt benne, ami parádés! Az autó visszatöltése során a Voltie okostöltőm 68,2 kWh mennyiségű áramot tolt az autóba, ami 20,13 kWh / 100 km valós fogyasztást eredményez. Ez kb. 13,1% eltérés az autó által mérthez képest, ami talán picivel több, mint kellene, de nem szignifikánsan. Ez az eltérés azonban nem azt jelenti, hogy csal az autó mérése, hanem a visszatöltés során felvett teljes áramot mutatja, ami az üzemanyag betöltéssel ellentétben itt egy jellemző, természetes veszteség. Töltés közben az akkumulátor vezérlő is fogyaszt áramot, az akkumulátort is fűti vagy hűti az autó és valamennyi veszteség a kábeleken is van. Ugyanakkor a valós és teljes költsége az autó használatának a 20,13 kWh / 100 km volt ezen az úton, de a többi autóval a 17,8-at tudjuk hasonlítani.
Ez a fogyasztás pedig kiemelkedően jó! Igazán hatékony a Mazda6e és így nyugodtan lehet rendelni a kisebb akkumulátorra is a gyorsabb tölthetősége miatt.
Az összbenyomásom a Mazda6e-vel, hogy a Mazda a köntöst szinte tökéletesre alkotta meg, a megszokott odafigyeléssel, ám a köntös alatt egy olcsó kínai platform rejtőzik, olyan alapvető hibákkal és hiányosságokkal, amiknek csak egy részét lehet szoftveresen javítani. Talán az irányválasztó gyengeségét, a menüket, a klíma viselkedését idővel javítják majd, de az egyenesfutást és a sávtartás barátságtalan viselkedését nem hiszem. Utóbbit azért sem, mert hasonló rendszerrel találkoztam már 1-2 éve más kínai márkánál is, ami még mindig ugyanolyan ma is, az előbbi pedig hardveres probléma, nem szoftveres.
Az autó árazása meglepően barátságosra sikerült. A Mazda6e – prémium szedánként – 18 millió Ft-ról indul és 18,8 millió Ft-ért már a full extrás változatot kapjuk meg a kis akkuval, de a nagyot nem is szabad megvenni! Szinte mindent megkapunk már az olcsóbb változatban is, ám a tan belsőtér csak a Takumi Plus modellhez jár, amit én nem hagynék ki.
Az érzéseim nagyon vegyesek, az egész autó a megtestesült oximoron. Keserédes, rettentően ellentmondásos. Nekem ez azért fáj különösen, mert én 4 évig jártam Mazda 6-ossal régebben és nagyon szerettem és azóta is közel áll a szívemhez a márka. A prémium belsőtér mellett műszakilag és viselkedésében is egy kiváló, minőségi autó volt a Mazda6 régen. Most sajnos ez utóbbi terén van komoly fenntartásom.
Biztos vagyok benne, hogy népszerű modell lesz, hisz a Mazda6 név sokaknak szinte látatlanban eladja, ráadásul az árazása attraktív és a megjelenése levesz bárkit a lábáról! Épp úgy, mint egy gyönyörű, de butácska hölgy, ahol a lenyűgöző megjelenés felülírja a racionális körültekintést és a belső hiányosságok és gyengeségek csak idővel tűnnek fel a „kérőnek”.
Kár érte! Akartam szeretni, de nem tudtam.