Ha feltesszük azt a kérdés 5 embernek, hogy mitől jó egy autó, akkor arra valószínűleg 5 féle választ fogunk kapni, ez ugyanis végtelenül szubjektív téma. Arra a kérdésre azonban már talán könnyebb objektív választ adni, hogy egy elektromos autó esetén, mik a fontos szempontok. A Mercedes pedig úgy tűnik, hogy érti ezt.
A Mercedes-Benz járműveit az autógyártás kezdete óta valami különleges pátosszal lengi körül. A történelme közel 140 évének nyomvonalát számos kiemelkedő és legendás jármű, valamint forradalmi vagy rendhagyó megoldás övezte. A sziklaszilárd vevőkör mellett komoly rajongói szubkultúra is kialakult, mely tagjai a márka varázsáról, egyedi „érzéséről” beszélnek. Persze objektíven, a puszta tényeket nézve nem feltétlenül jobbak a Mercedesek, mint a többi gyártó alternatívái (adott kategóriában), ám a hangulat, az illúzió, az érzés könnyen magával ragadja az embert. Meg kell azonban hagyni, hogy az elmúlt 140 évben számtalanszor fején találják a szöget Stuttgartban egy-egy autóval vagy technológiai megoldással.
Trendivé vált azonban manapság – különösen az elektromos autók esetében – azok lehúzása, fókuszált kritizálása. Ez pedig elérte a néhány éve bemutatott új modellcsaládot, az EQ szériát is – mely a Mercedes útja az elektrifikáció ösvényén. Az új család megosztotta a stuttgarti csillag közönségét, pedig számos kiváló erénnyel rendelkezik.
Ennek a családnak a belépő modell tagja a – nem rég modell frissítésen átesett – Mercedes EQA 250+ volt nálam egy hétig, ami az első EQ szériás Mercedes, amivel huzamosabb időt töltöttem, így most ismerkedtem meg az elektromos rendszerük infrastruktúrájával is, ami példaértékű lett.
Maga az EQA a legkisebb Mercedes SUV, a GLA akkumulátoros permutációja, s ennek is a legolcsóbb, teljesen alap felszereltségű változata volt a tesztautóm: mechanikus ülésállítással, adaptív tempomat és carplay nélkül, a széria belsőtérrel. Természetesen érzi az ember, hogy ez nem egy E-osztályos Mercedes kategóriája, a prémium jegyeket itt gyakran törik meg az olcsóbb anyagok, de az ülések kényelmesek, a cockpit a műszerekkel és kijelzőkkel pedig teljesen rendben van. Ennyire fapados modellt azonban nem hinném, hogy sok Mercedes vásárló rendel (talán csak céges autónak), aki ugyanis aki rászánja a 20+ millió Ft-ot egy Mercedesre, az már +1-3 millió forintért kér egy magasabb felszereltségi csomagot prémiumabb belső térrel és számos hasznos extrával. Úgy pedig már sokkal attraktívabb társ az utakra!
Az autó méreteit tekintve 4,46 méteres hosszával a BMW X1 és a Mini Countryman kategóriájában van. A belső tér elől kényelmes, hátul már szűkösebb. A csomagtér nem egy 4 személyes 2 hetes családi nyaralásra van optimalizálva (340 literes), de az ülések ledönthetők, így az IKEA-ból haza tudjuk vinni az új bútorokat, ha szükséges.
A modern autók egyik neuralgikus pontja a cockpit, a vezető ülés környezete. Nekem személy szerint nem barátom, amikor egy autón mindent csak a központi kijelzőn lehet állítani, szeretem a dedikált vezérlőket és fizikai gombokat a klímához, az ablakokhoz, a tükrökhöz, vagy épp a vezetési módhoz. Ebben pedig a Mercedes a hagyományos utat járja: kapunk hagyományos gombokat a klímához, lámpakapcsoláshoz, a vezetési módokhoz, vagy épp a kamerához. A kormány mögött és a középkonzol tetején egy-egy 10” col feletti méretű kijelző van, ami a kormány mögé tökéletesen megfelel, de talán középen lehetne kicsit nagyobb is. A kijelzők képe, felbontása kiváló, a rajtuk futó szoftver gyors, jól használható, a felépítése logikus. A navigációs szoftver pedig mindent tud, amire szükségünk van: ismeri a töltőket, a foglaltságukat, rendelkezik útinformációval (útépítés, torlódás) és pontosan tervez. Ezen a ponton viszont kanyarodjunk is vissza a cikk eleji felütéshez: mitől is lesz jó egy elektromos autó?
Ismerősökkel elektromos autókról beszélgetve azt látom, hogy a legnagyobb aggodalom a témakörrel szemben, hogy
- mekkora a hatótáv és
- hogyan tudjuk feltölteni?
Az elektromos autózás a többség fejében abba a skatulyába került, hogy jó megoldás lehet városi közlekedésre, de leginkább csak második autónak és persze oda is csak abban az esetben, ha családi házban élünk napelemmel a tetőn. Nyaralni pedig ezekkel biztosan nem is lehet elindulni. Pedig ez nem feltétlen van így. Különösen akkor, ha a gyártó becsülettel elvégezte az elektromos autó fejlesztési feladatát.
Megnéztem, hogy mit mond az EQA navigációja a Kecskemét – Jesolo (Olaszország) túrára: 780km, 9 óra 3 perc. Ebben van 2db töltés, összesen 58 percnyi időtartammal. Az első Sormáson az M7-esen 20 perc, a második pedig Smednik-nél (Szlovénia) 38 perc. Hogy ez sok van kevés, azt mindenki ítélje meg maga, én azt tudom, hogy ha a családdal elindulunk hosszabb útra, 200-250km-enként biztosan megállunk enni, inni és mosdóra menni. Az EQA pedig ezt kényelmesen tudja autópálya tempóval is két töltés között. Hozzá kell tenni, hogy az EQA töltési teljesítménye (sebessége) maximum 100kW, aminél a magasabb kategóriás Mercedes modellek lényegesen fürgébbek (170kW az EQE esetén), azzal pedig a töltési idő jelentősen tovább csökken. Azonban, ha csak 200-250km-t megyünk két megálló között, akkor a töltés nem lesz több 20-25 percnél egy-egy alkalommal (villámtöltőn).
Ahogy az a fentiekből is kiderült: az autó tervez a töltésekkel, ismeri a töltőket, azok sebességét és a saját maga képességeit (hatótávját) is. Mindezt pedig nagyon jól csinálja. Nem a Mercedes EQ széria az egyetlen, ami ezt tudja a piacon, de az egyik legjobban bizonyosan ők csinálják! A navigációs térképén mindig látjuk a környező töltőket, melyek ikonjáról egyből 3 információ is kiderül: grafikusan jelöli, hogy lassú, gyors vagy villámtöltő van a közelben, kiírja, hogy hány szabad töltőfej van az adott töltőponton és azt is, hogy azok pontosan milyen kapacitásúak. Ha pedig belekattintunk a térképen az egyes töltőállomásokba, látjuk a töltési költségeket (Ft/kWh) és azt is, hogy jelen állapotról mennyibe kerülne feltölteni az autót! Hab a tortán, hogy arról is kapunk óránkénti statisztikát, hogy adott töltő mennyire frekventált különböző napok egyes időszakaiban.
Ezzel pedig meg is érkezünk a Mercedes Me Charge rendszer jelentőségéhez: a mely számottevő kedvezményekkel teszi attraktívvá az utcai töltést. (A szolgáltatás az első évben ingyenes, utána havi 2.000 – 5.000 Ft-ért érhetők el a kedvezményes tarifák.) A lassabb AC töltés 115 Ft / kWh (max 22kW), a gyorsabb DC töltés pedig 145 Ft / kWh. Ez utóbbi közel 50%-os kedvezményt jelent az Ionity villámtöltőin – plug & charge rendszerben. Ez azt jelenti, hogy odaállunk egy partner töltőhöz (MVM, Ionity, TEA, stb), bedugjuk az autóba a kábelt, a kijelzőn pedig rányomunk a töltés indítására (vagy a Mercedes Me Charge kártyánkat érintjük az oszlophoz). Nem kell alkalmazásokkal, bankkártyával, fizetéssel bajlódni: a Mercedes megold mindent és hóvégén küldi a számlát összesítve. Egyszerű és kényelmes megoldás ez így.
Az autó hatótávja városi és elővárosi körülmények között a 70,5 kWh kapacitású akkumulátorral kényelmesen 450-500km között mozog, de autópályán is 300km felett biztosan el tudunk vele menni (a szabályokat betartva). Nálam egy Kecskemét – Budapest – Kecskemét útvonalon (beleértve a városi közlekedést is) 17kWh / 100km körül fogyasztott az autó egy 200 km-es túrán. Városi, elővárosi közlekedésben pedig 13-14kWh között. Ezek igazán jó adatok különösen úgy, hogy egy crossoverről, egy városi kisebb terepjáróról beszélünk.
A hatótáv és tölthetőség kérdésének tisztázása után már csak az a kérdés, hogy aki nem családi házban lakik, neki is lehet-e ez opció. Számoljunk hát együtt:
Én összesen 753 km-t mentem az autóval, ebben volt 3db Budapest – Kecskemét oda-vissza és némi városi, helyközi közlekedés. Ez idő alatt 16,6 kWh / 100km volt az átlagfogyasztásom. Ha ennek nézzük a nyilvános töltőn való töltési költségét, akkor az: AC töltőn (16,6 kWh x 115 Ft / kWh) kb. 1.909 Ft / 100km. Ez 3,18 liter üzemanyag ára (600 Ft-os literenkénti árral számolva). Ha a villámtöltős 145 Ft-ot számolom, akkor az kb 2.407 Ft / 100km, ami 4,01 literes benzinfogyasztásnak felel meg.
Villámtöltő (pl. Ionity vagy TEA) az ország számos pontján van, gyakran bevásárlóközpontok, hipermarketek vagy nagyobb üzletházak mellett. A hétköznapokban egy-egy bevásárlás alatt ezeknél kényelmesen feltöltődik az autónk.
Azt pedig már mindenki maga döntse el, hogy ilyen paraméterekkel is csak családi házban, napelemmel töltve éri-e meg egy elektromos autót használni, vagy lehet létjogosultsága egy szélesebb kör számára is. Ti mit gondoltok?
Varga Márk