Időről időre előfordul, hogy akkor hasít valami igazán mélyet az elménkbe, mikor annak főszereplője már nincs ott. Valahogy így volt ez az EQE SUV-vel is nálam: szinte hasogatta a dobhártyám az autópályás menetzaj a saját autómba visszaülve a Mercedes után, pedig alapvetően nem hangos az autóm… de ugye, az ember gyorsan megszokja a jobbat. Ez az autó pedig elég jó!
Az EQE SUV-ban 130-140-es tempóval autópályán utazva kicsit izolálódunk a környezettől: a külső zajok többsége eltűnik, nem igazán érezzük a fárasztó külvilágot, nem izgat fel a nyári tranzitforgalom őrülete az M5-ösön, csendben, kényelemben suhanunk, az autó menedzseli a tempót, tartja a sávot, figyel a táblákra is helyettünk, a Burmester Hifiből pedig kristálytisztán szól a „Százszor visszajátszott” c. dal. Érdekes felismerés volt a Mercedesben, hogy nem csak a saját hangulatom, hanem az autó stílusa is erősen befolyásolja, hogy milyen zenét esik jól hallgatni útközben: egy sportos kabrióban inkább valami pörgős, rockos zene, ebben pedig a lágyabb, merengősebb balladák, vagy épp smooth jazz.
Egy augusztusi vasárnap reggelén indultunk el vele Kenesére Kecskemétről (Budapest felé). Az M5-ösön a Németországba tartó vendégmunkások garmadája, az M7-esen pedig a „Balaton virágai” felé kavargó “méhraj” rengetegében haladtunk. A tempomat 130-on (+ egy kevéske), klíma 24 fokon és a dinamikus sebességet (ahol lehet) tartva probléma és töltés nélkül jártuk meg autópályán a 385km-es távot (oda-vissza). Igazi felüdülés volt, hogy hazafelé indulva, a tűző napon várakozó autó már behűtve fogadott, ugyanis távolról a telefonomról elindítottam a klímát. Hazaérkezéskor 14%-on állt az autó töltöttsége, volt még 63km hatótávunk, a napi túrát pedig 21,3 kWh-ás átlagfogyasztással zártuk, ami ettől az óriási – 2,6 tonnás – kasztnitól parádés teljesítmény.
Azt muszáj megemlítenem, hogy az autóhoz gyárilag mellékelt (230V-os) töltő, szinte biztosan kevés hétköznapi használatban a legtöbbünk számára. Szükség lesz egy legalább 11kW teljesítményű falitöltőre otthon. (Bár ez a legtöbb elektromosnál így van.) Miért? A gyári konnektoros töltőt bedugva, a Balatonról hazaérve – vasárnap este 19:45-kor – 14%-os töltöttségnél azt írta ki az autó, hogy szerdán 15:38-ra lesz 100%-on! Persze egy normál napi 40-50km-es ingázást lemenedzsel ez a töltő is.
Így aztán reggel a navigáción megkerestem a legközelebbi villámtöltőt. Ez az egyik, amiben a Mercedes zseniálisat alkotott: a navigáció nagyon felhasználóbarát, minden környező töltőt mutat, a partner töltők esetén a foglaltságot is látjuk (hány db szabad töltő van épp) és az autót a kiválasztott töltőre dugva a navigációs képernyőről indíthatjuk is a töltést. Nem kell külön alkalmazás, egyszerűen odamegyünk, felrakjuk az autót tölteni, rányomunk a kijelzőre, majd töltés után megyünk tovább: az elszámolás pedig hónap végén érkezik a számlával.
Az EQE 350 SUV egy közel 100kWh kapacitású akkumulátorral készül (98kWh), amiből nettó 89kWh-t használhatunk. Ezzel autópályán 300km feletti távokat meg tudunk tenni kényelmesen. Nálam 400km felett volt a hazai autópályás kirándulás során a hatótáv úgy, hogy nem finomkodtam, haladtam a forgalommal és a tempomat 130 feletti szintre volt állítva.
Na de milyen az autó többi része? Egészen meglepően mélyre égett be az autós társadalom emlékeibe a modern Mercedeseket ért sarkos sajtókritika. A legtöbb ismerősöm azt kérdezte először, amikor látta nálam az EQE SUV-t, hogy: „és tényleg zörög? Tényleg nyekereg?”. Na ne bolondozzunk! Valóban voltak kezdeti problémák az aktuális modellek első szériáival, de ezek többségét kezelték. Ez az autó egy tisztességesen megépített Mercedes, annak minden hagyományos prémiumságával és minőségi anyaghasználattal. Én nem tapasztaltam a használat során zavaró, bántó, bosszantó zörgést, nyekergést, nyüszögést. Persze, ha az ember elkezdi rángatni burkolatokat és a műszerfalat biztosan elő lehet ilyeneket csikarni, de mi a bánatért rángatná és püfölnénk az autónkat? Nyilván nem csinálsz ilyet Te sem, én sem. Normál használatban pedig nincs probléma, a minőség teljesen rendben van.
Sőt, a belső tér anyaghasználata, a műszerfal burkolatai, az ülések szövetei, a fizikai gombok, kapcsolók abszolút prémium minőséget nyújtanak mind vizuálisan, mind fizikálisan. Ebben a felszereltségben alkantara (vagy olyan hatású) borítást kapott a műszerfal, az ülések, de még a B-oszlopok is kaptak egy finomabb szövetet. Az ülések kényelmesek, jó bennük hosszú távon is utazni – bár a szellőztetést hiányoltam belőle, igaz ez rendelhető extra. A Mercedesekben – többnyire egységesen használt – multikormány mindig lenyűgöz: nagyon szép formájú, kellemes fogású, elegáns darab, amin a gombok jól pozícionáltak és átgondoltak. A haptikus érintőgombokat kicsit szokni kell, de gyorsan meg lehet velük barátkozni. Érdekes kis színes volt a vezetői profilom beállítása során, hogy megkérdezte a magasságom és az alapján beállította számomra az ideálisnak vélt üléspozíciót (pedáltávolság, dőlésszög, kormány, fejtámla, tükrök, stb). Térben mind elől, mind hátul nagyon tágas, kényelmes az utastér – bár a hátsó ülőlap kicsit rövid lett. Ezt leszámítva viszont maga az üléspozíció hátul is kényelmes, az ülések süppedősek, nem fapadosak ott sem. A csomagtér nem óriási, de jól használható. A BMW X5-öshöz hasonlítva a hátsó lábtér egyértelműen nagyobb az EQE SUV-ben, míg a csomagtér kisebb.
A navigációról már írtam fentebb, de az egész fedélzeti rendszerre (MBUX) igaz, hogy egy jól használható, átgondolt, gyors rendszert kapunk. Gyorsan – szinte észrevétlenül – vált az Apple Carplay és a saját rendszer között is (ez sok autónál nincs így) és könnyen megtaláljuk benne, amit keresünk. A gyári navigáció ügyesen tervez, ismeri az útviszonyokat is – bár a Waze még mindig megbízhatóbb, ha nagyobb forgalomban haladunk. Hosszabb utakon számol a töltési szükséglettel, a KRESZ-t betartva pontosan tervezi a töltöttséget és úgy optimalizál, hogy a célállomáson is legyen még elégséges töltésünk, ha onnan tovább indulnánk.
Az éjszakai autózásban egészen lenyűgöző partner volt az autó Digital Light nevű nagyfelbontású LED fényszórója. Impozáns az a fényár, amit maga elé vetít az autó a sötét éjszakában akkor is, ha épp jönnek szembe. A nagyfelbontású mátrix rendszerével tűpontosan, csak a szembejövőt, vagy az előttünk haladót takarja ki az autó, így mindig pontosan látjuk, hogy van-e valami veszély előttünk – például egy kivilágítatlan kerékpáros, amit a szembe érkező miatt nem vennénk észre. Manapság a középkategóriában megszokott mátrix fényszórókat ez bőven lekörözi.
Az autó futóműve nagyon sokat hozzátett a menetkomforthoz és meg is lepett. A tesztautóm nem kapott légrugós futóművet, csak a széria komfort futómű volt alatta, de kiválóan tette a dolgát. Kifejezetten jó kompromisszumot adott a stabilitás és a komfortos utazás mezsgyéjén. Ez volt az eddigi legkellemesebb rugózású SUV, ami nálam járt. Sok gyártó azzal rontja el a dolgot, hogy úgy hangolja a nehéz 2,2 – 2,8 tonnás elektromos terepjáróit, hogy azok sportosak legyenek és jó legyen a gyors kanyargós utakon is „csapatni” velük. De ez balgaság. Egy terepjáró nem erre való, kár ezt erőltetni, mert nem lesz igazán sosem jó egy ekkora autóval kanyart vadászni, cserébe a túl feszes futómű megöli az utazási komfortot, amire viszont mindig szükség van. Az EQE SUV széria futóműve egy jó kompromisszum. A közel 2,6 tonnás súlyát természetesen nem tudja elrejteni az autó, így a kanyarokban kár is forszírozni a határok keresését, de normál tempó mellett kifejezetten stabil és kényelmes.
Két tippet engedjetek meg a végére: a széria futómű kellően ügyes ahhoz, hogy nem biztos, hogy kell költeni a légrugós felfüggesztésre. A másik pedig inkább egy kérés: légyszi, ne rendeljetek rá olyan küszöböt, mint a tesztautón volt, mert teljesen „tájidegen”. Egy letisztult, lágy vonalakkal megrajzolt, elegáns terepjáróhoz teljesen felesleges a küszöb és inkább kényelmetlen, mint hasznos.
Összességében egy átgondolt, jól összerakott utazó terepjáró lett a Mercedes EQE 350 SUV. Az autó 292 lóereje megfelelő a valamivel 2,5 tonna feletti súlyhoz, aminek dinamikus mozgatását 765Nm-nyi nyomaték támogatja. Nem lesz vele versenyautós dinamikája az autónak, de tisztességesen lehet vele nagyobb tempókat is ütemesen felvenni autópályán. Ami az árat illeti, azt megszokhattuk már, hogy a Mercedesnél a ceruza igen vastagon fog. Az EQE SUV ára 35 millió Ft felett indul, a tesztautóm pedig valamivel 45 millió feletti listaárra lett konfigurálva. Én utazni, kényelmesen közlekedni nagyon szerettem vele. Hogy az árazása milyen, annak a megítélését pedig rátok bízom.
Varga Márk