Ha autót szeretnél vásárolni, fontos számodra a széndioxid kibocsátás csökkentése, de nem vagy képben azzal, hogy mi az a lágy-hibrid vagy a tölthető-hibrid, cikkünkkel segítünk. Ha esetleg azon gondolkozol, hogy melyik zöld hajtásmódnak mi az előnye és hátránya, akkor feltétlen olvass tovább.
A környezetvédelmet manapsácg az élet egyetlen területén sem lehet kikerülni. Az autóknál, különösen nagy fókusz került a “zöldítésre”, Európa pedig meglehetősen szigorú rendelkezéseket hozott, hoz a témában.
Zöld autó típusai – Tartalomjegyzék
Az elektromos hajtásra történő hirtelen áttérés hátteréről, idővel remélhetőleg kiderülnek majd pontos adatok. Akkor – az általa addig elért eredményekkel együtt – lehet majd látni, hogy ennek a központilag erőltetett, egyféle zöld megoldásnak mi lett az eredménye és mi volt az ára. A politikával komolyan átitatott háttér területtel, mindössze ennyit foglalkozom.
Most térjünk rá az autóst, az autóvásárlót jobban érdeklő dolgokra, azaz, hogy milyen zöld megoldásokat kínálnak a gyárak, és ezeknek melyek az előnyeik és hátrányaik. Így már nem csak videóban segítek a különféle zöld megoldások közötti választásban, hanem írásban is.
Lágy-hibrid, alias mild-hibrid
A micro hibrid néven is emlegetett technika a legalsó szint, amivel a belsőégésű motorokat szokás zöldíteni. Erre a technológiára az a jellemző, hogy a legolcsóbb és a legkönnyebb megoldás. Az előnyei között szerepel, hogy a városi forgalomban egész jó üzemanyag megtakarítást lehet vele elérni (10-15 %). Ez annyit jelent, hogy kevesebb széndioxid kerül a levegőbe. Az utóbbi években, a lágy-hibridek használata ezért vált divatossá.
A háttérről tudni kell, hogy az autógyáraknak Európában szigorú széndioxid kibocsátás határnak kell megfelelniük, amitől ha eltérnek, akkor komoly büntetést fizetnek. Leginkább ennek köszönhető a lágy-hibridek népszerűsége és terjedése és az is, hogy hirtelen eltűntek a sokáig nagy kedveltségű motor változatok és típusok… Fentiek miatt a gyárak az európai választék kialakítását teljesen annak rendelték alá, hogy a vállalat ne, vagy csak minimális büntetést fizessen a széndioxid kvóta túllépése miatt.
A mild-hibrid technika
Ha esetleg az volt az elképzelése, hogy a lágy-hibrid rendszerek friss, ropogós új fejlesztések, hát ki kell, hogy ábrándítsam… A Stop-Start rendszerek révén már rég velünk voltak. Ezek egy megerősített, strapabíróbb önindítóból, és a hozzátartozó, különlegesebb akkumulátorból álltak. Aminek a borsos ára, általában csak a cserekor derült ki…
Ezt a régóta használt megoldást váltotta az autóipari beszállítók által már sok éve kifejlesztett, önindító-generátor egység. Amit leginkább integrált önindító-generátornak hívnak, és az angol rövidítésnek köszönhetően ISA-ként emlegetnek.
Ebből létezik olyan kivitel, amely a váltó és a motor között helyezkedik el. A leggyakoribb beépítési formája az, hogy a generátor helyére kerül. Az eltérése a normál generátortól, hogy valamivel nagyobb méretű és a megszokott ékszíjnál vastagabb a meghajtó szíja. Ez az alkatrész, egyedül látja el az áramtermelésre használt generátor és a motor beindítására szolgáló önindító szerepét. Ezen felül található a rendszerben egy akkumulátor, amely kapacitása nagyobb, mint a megszokott autó akkuk, de kisebb az öntöltő hibrideknél használt akkumulátoroknál. Az ISA hatékonyságáról az gondoskodik, hogy 48 voltos feszültséggel működik.
Mild-hibrid a gyakorlatban
A való életben azt lehet észrevenni a lágy-hibrid modelleknél – a kézi-kapcsolású váltós autóknál is – ha gurul az autó, akkor már 20-25 km/órás sebességnél is lekapcsolódik a motor. A sebességbe tett váltónál pedig villámgyorsan beindul. A működési módból és az akkumulátor kicsinységéből adódóan, az autó elektromos módban nem tud közlekedni. Üzemanyag spórolást leginkább városi forgalomban lehet vele elérni, autópályázásnál és városok közötti közlekedésnél gyakorlatilag hatástalan a rendszer.
Egy érdekes dolgot még köszönhetünk neki: a zűrzavart. Ugyanis sok gyártó bátran ráteszi az ilyen autóra a hibrid címkét, ami az adott típust zöldnek, azaz valódi hibridnek tűnteti fel. Ennek a marketing akciónak köszönhető, hogy sok autós fejében zűrzavar található, ha a hibridek szóba kerülnek.
Öntöltő-hibrid
Toyota sajtógépezete kezdte el használni a hibrid modellekre az öntöltő-hibrid elnevezést, ami igen találó. A hibrid szónak keresztezett, keverék a jelentése, amihez az öntöltés úgy csatlakozik, hogy saját magát tölti fel árammal a rendszer. Szóval külső forrásból nem kell, nem is lehet az öntöltő-hibridek akkuját tölteni. A keresztezés esetünkben egy belsőégésű motor és egy vagy több villanymotor párosítását jelenti. Technikailag ezt többféleképpen oldják meg, a műszaki részletekben most nem merülünk el. Az egyik legkorszerűbb és legéletrevalóbb rendszert, a Honda mutatta be a jelenleg is futó Civic-ben.
Hibrid előnyök a széndioxid kibocsátás és a fogyasztás szempontjából
A hibridek legnagyobb pozitívuma, hogy a legtöbb modellnél – különösebb erőlködés nélkül – lehet elérni a 4-4,5-5 literes fogyasztást. Ha a sofőr „ráfeszül” a takarékosságra, akkor néhány típusnál 3,2-3,5 litert is meg lehet valósítani. Városban, nyáron. Nagyobb, kb. 1,6 kWh-ás akkumulátor található, általában a hátsó ülés alatt vagy a csomagtartóban. Ennek köszönhető, hogy az öntöltő-hibrid elmegy elektromos módban – persze lassú tempóban – pár száz métert, esetleg egy kilométert is.
Hibrid történelem
Szinte mindenki tudja, hogy a hibrid-hajtást a Toyota vezette be. Az első modelljük a Prius volt, amely 1997 decemberében került piacra. A Honda volt a második az Insight-tal, amely 1999 novemberében került a kereskedésekbe. A technika elterjedtségéről nem kell sokat magyarázni senkinek: a japán márka – a Lexus-szal együtt – 2022-ig eladott több mint 22 millió hibrid modellt.
Ez is jól mutatja a fejlődést, de ennél meggyőzőbb, hogy az autók egyre jobbá váltak. A Toyota 2,5 literes motoron alapuló technikája olyan produkcióra is képes, hogy 4,7 méter körüli szabadidő-autóban, könnyedén hoz 5,5-6 literes fogyasztást. Az időnként felbőgő motort kell megszoknia a sofőrnek, és a 100 km/óra fölötti tempónál is megtörténő motor lekapcsolást. Ezért azoknak ajánlott ez a megoldás, akik nem akarnak az autó töltésével foglalkozni – de ennek ellenére – szeretnék alacsonyan tartani a fogyasztást. És sokat járnak városban.
PHEV
A tölthető-hibrideknek is jól látható a fejlődési görbéje, ez két területen is megfigyelhető. Az egyik a hatótáv: az első tölthető Prius-nál ez mindössze 20-25 kilométer volt. Ez mára felment kb. 60 kilométerre, a következő lépcsőt a 90-100 kilométeres tartomány általánossá válása jelenti. A másik változás a PHEV modellek sofőrjein látható.
Az üzemanyagárak emelkedése sok tulajdonost arra sarkallt, hogy elkezdje tölteni a járművét. Így a városi közlekedés és vagy egy hosszabb ingázás, nulla szennyezőanyag kibocsátással teljesíthető. Töltés nélkül, túlsúlyos hibridként lehetne jellemezni a PHEV autókat, aminek a használata magasabb fogyasztással jár. Nagy előny, hogy az elektromos autóknál lévő töltéssel kapcsolatos idegesség (töltési para), itt nincs jelen. Ezért aki kacérkodik a tisztább autókkal, annak kockázatmentes belépési pontot jelentenek a tölthető-hibridek.
Elektromos járművek
Az elektromos hajtás és a belsőégésű motor, az autózás hajnalán még komoly versenyben voltak. Ha utána nézel az első sebesség rekordoknak, akkor találsz néhányat, amelyet elektromos autókkal állítottak fel. Mára a kör bezárulni látszik, és az fosszilis hajtóanyagokkal működő autók, lassan kezdenek ódivatúakká válni.
A villanyautó forró téma, komoly vélemény különbségek találhatók a területen, és rengeteg érzelem. Egy biztos, hogy az elektromos autó kiváló vitatéma. Elon Musk, és a Tesla egy remek címmel, igazi kattintás vadász tartalom a weboldalaknál.
Szerencsére a fejlődés ezen a területen is jól látható. Legyen szó a kezdetekben kb. 150 kilométeres hatótávú autókról vagy a ritka és lassú töltőhálózatról. Ami szintén jól megfigyelhető, hogy az autók évről-évre jobbak lesznek, egyre többet adnak el belőlük, amihez az itthoni töltőhálózat is kezd valamennyire felnőni. Ez reménykeltő dolog.
Ami a legfontosabb adat mostanság a témában, hogyha valaki a munkahelyén vagy az otthonában nem tudja rendszeresen tölteni a járművét, és csak a nyilvános töltőpontokat használja, az nagy kalandba vág bele. Pontosabban: az autó töltése köré kell szerveznie az egész életét. Ez még ma is sok időt és energiát igényel, ráadásul sok ideget lehet „megenni” a gépjármű töltése miatt. Ami annyit jelent, hogy a villanyautó „tankolása” átszervezi az életét és a munkáját.
Ami jól megfigyelhető, hogy városi használatban teljesít legjobban a villanyautó. Ebben a közegben igazán életrevaló.
Hidrogén-hajtás
Ez a fajta hajtóanyag, szépen kapaszkodik felfele, néhány gyártó komoly energiákat és persze pénzeket ölt a fejlesztésébe. A jó öreg Európában meglepő módon Németország áll az élen a kutak számában, mert száz körüli a létszámuk. A ritkább töltőhálózatot jól ellensúlyozza, hogy az autók feltöltése csak pár percet vesz igénybe. Az egyre nagyobb szabadidő-autó őrület is a hidrogén előnyei között található. Itt a tömeg lehet a kulcstényező, ugyanis a 4,7 méter hosszú Hyundai Nexo hidrogénnel működő üzemanyag cellás típusa, valamivel 1800 kilogramm fölötti. Ebben a méretosztályban érdemes mellé tenni az tisztán elektromos konkurenseket vagy a tölthető-hibrideket. Ezért inkább a testes suvoknál, a haszongépjárműveknél és a buszoknál lehet nagy jövője ennek a technológiának.
Melyik környezetbarát megoldást válasszam?
Az optimális zöldautó kiválasztásában sokat segít a józanész. Azaz érdemes félretenni a különféle propaganda és prospektus szövegeket.
Az első lépés, hogy írd össze az autóhasználati szokásaid, azaz a kiszemelt járművet, milyen környezetben használnád. Tudod-e otthon vagy a munkahelyeden tölteni. Az áram számlát, csökkenti-e a tetőn lévő napelem? Ha ezeket sikerült összeírni és ki tisztult, hogy mire szeretnéd használni a négykerekűdet, akkor elő kell venni a számológépet és papírt.
A számok hideg dolgok, be kell szerezni a lakásnál vételezett áram díját, és a főbb, nyílt töltőállomás szolgáltatók árait. Mellé a hagyományos üzemanyagok árait. Ez után az autós-szaksajtóhoz vagy az AutóSámán YouTube csatornájához kell fordulni. Ahol a kiszemelt járművek valós fogyasztásáról lehet viszonylag pontos adatokat szerezni. Ezek után neki kell állni számolgatni.
Ha csak a számokkal foglalkozol és azzal, hogy milyen célra használnád az autót, akkor sok érdekes dologgal találkozhatsz. Pl. hogy az adott felhasználásra a dízelmotoros autó a legjobb, de bizonyos szituációkra, a sima hibrid a legkiválóbb megoldás. Egy másik életkörülményre, a tisztán elektromos hajtás a szuper alkalmas. És szóba se jöhet más megoldás, mert azok, ablakon kidobott pénznek tekinthetők.
Az ismeretszerzésbe érdemes beletenni a munkát és az időt, mert ez után könnyen el lehet dönteni a dolgokat, még akkor is, ha nem vagy autószakértő.
Az elektromos autók részaránya
Ez egy utószó, ami pontosan megmutatja, hogy mekkora fejlődés előtt állnak az zöld autók. Az adatok segítségével megmutatjuk, hogy mi a valós helyzet ezen a téren.
A magyarországi autók száma 2022-ben, átlépte a bűvös négymilliós határt. A 4.094.129 darab hazai autóból, a tisztán elektromos hajtású 29.836 volt. Összesen 63.597 darab zöldrendszámos autót tartottak nyilván, amiből 33.761 darab volt a tölthető-hibrid, azaz a PHEV-vel jelölt jármű. A hazai autópark átlagéletkora pedig 15,4 év. (A számok, a Központi Statisztikai Hivatal, azaz a KSH adatait.)
2020-ban világszerte 3.134.200 darab tisztán elektromos autót és tölthető-hibridet értékesítettek. A következő esztendőben ez felszaladt több, mint a duplájára (6.507.900 db), 2022-ben már nem volt ekkora mértékű a növekedés, de a 7.124.900 darab így is jól mutat. Az előbbi számoknak a harmadát, 35 százalékát le kell vonni, mert ezek a tölthető-hibridek eladásai.
Az évenkénti autóeladások a Földön, pedig a következőképpen alakultak 2020 és 2022 között: 63,8, 66,7 és 67,2 millió darab. A járvány előtti időszak számai jobbak voltak, 2019-ben 74,9 millió autót gyártottak. A becslések szerint, 1,3-1,4 milliárd autó fut a bolygón.